Draco patrónusbemutatója

– 1. rész –
Dugd az ujjad a szájába!

Hermione Granger

Ha Hermione az elmúlt évben valamit megtanult, az az volt, hogy Draco bármiből képes bulit csinálni. Hat hónap legjobb részét azzal töltötte, hogy megtanította Dracónak, hogyan kell patrónust varázsolni, és tudta, hogy most már hatékonyan tudja. De amint a patrónus testet öltött, Draco gyorsan visszavonta a varázslatot, mondván, nem akarja elrontani a meglepetést. Hermione eleinte zavarban volt, de aztán rájött, hogy Draco egy „Patrónusbemutató bulit” tervez a Hajnali 3-as klub szervezésében. A helyszín természetesen mindig az ő házikója volt. Vagy ahogy Harry és Draco szerette nevezni: „a házikójuk”, mivel mostanra mindketten gyakorlatilag állandó lakói lettek.

Harry ragaszkodott hozzá, hogy a Grimmauld téren továbbra is felújítás alatt van, de az igazság az volt, hogy mindannyian nagyon élvezték az együttélést. Ginny is sokat járt oda, főleg most, miután befejezte utolsó évét a Roxfortban, és Narcissa is gyakran meglátogatta őket, és elfoglalta Draco régi szobáját.

A ház ajtaján kopogás jelzett Fred Weasley-nek, aki egyből akcióba lépett. Kinyitotta az ajtót, és mélyen meghajolt Neville és Luna előtt, jelezve, hogy lépjenek be.

Ezt követően George bejelentette:
– Gyertek be, emberek! Üdvözöllek titeket Draco patrónusbemutató partiján! Mielőtt átmentek a kertbe, ne felejtsetek el fogadásokat tenni! – George a pálcájával megérintette a fogadó táblát, és megjelentek a patrónusok és az esélyeik.

– Csodálatos! Melyik opció vezet? – kérdezte Neville, miközben a táblához lépett, Luna pedig álmodozva követte.

– Nos, a görény a legkézenfekvőbb választás, és az esélyei a legrosszabbak – kezdte Fred, Hermione erre a szemét forgatta. – Aztán van egy szamojéd, egy bögöly, egy kígyó, bár szerintem ez egy kicsit túl nyilvánvaló, egy hattyú (Hermione erre felhorkant), és Narcissa ragaszkodott hozzá, hogy legyen egy sárkány is. Normális esetben nem foglalkoznánk ilyen hülyeséggel, de mivel Mrs. M. megengedi, hogy flörtöljünk, és ez bosszantja Dracót, ezért elfogadtuk a javaslatát.

Megengedi és még bátorítja is…

– Ha Draco patrónusa egy sárkány, soha nem fogom hallani a végét – jegyezte meg Hermione, miközben néhány koktélt vitt Neville-nek és Lunának. – Valószínűleg ragaszkodni fog ahhoz, hogy sárkánymesternek hívják, vagy állandóan viccelődni fog azzal, hogy én lovagolok a sárkányán.

– Mmm, szeretnék sárkányon lovagolni – dúdolta Luna, miközben kortyolt a Cosmopolitanjából.

– Hát nem erre való, igaz Nev? – kiáltotta Fred, és hátba veregette Neville-t, miközben George nevetésben tört ki.

– Ó, nem, neki nincs sárkánya, ugye, Neville? – válaszolta Luna kedvesen.

Merlin, Luna túl ártatlan ehhez a bulihoz.

Neville kényelmetlenül köhintett.
– Nincs igazi sárkányom, de van olyan sárkányom, amire ezek az idióták utalnak.

– Ó, péniszviccet csináltak ebből? – kérdezte Luna Neville-től.

Hermione nevetni kezdett, és megpróbált elmenekülni, miközben Neville vörösre pirult.

– Igen… – erősítette meg.

– Ó, akkor én legalább háromszor egy héten lovagolok Neville sárkányán.

Az ikrek vihogtak, miközben Neville kezeivel végigfutott a haján, és úgy nézett, mintha a szórakozottság és a zavar között ingadozna.

Oké, talán mégsem olyan ártatlan, mint gondoltuk…

– Nem hiszem, hogy sárkány lesz – folytatta Luna, a táblára pillantva. – Szerintem valami kicsi lesz.

– Lovegood, rajtam semmi sem kicsi! – tájékoztatta Draco Lunát, miközben Hermione mellé lépett, és karját a lány derekára fonta. – Hermione, mondd meg Lovegoodnak, hogy a patrónusom nem lesz kicsi, elvégre te nagy tapasztalattal rendelkezel a meglehetősen nagy tulajdonságaimmal kapcsolatban.

Hermione gúnyosan felnevetett.
– A te patrónusod valami teljesen átlagos lesz. Visszavonom az eredeti tippemet, a szamojédet, és helyette egy keverék kutyát mondok. Elég ciki, hogy te, egy tisztavérű, ilyen tisztátalan dolgot ünnepelni akarsz.

Az ikrek előre láthatóan újra nevetni kezdtek, és a „keverék kutya” szót is felvették a lehetőségek listájára, bár Hermione szerint nem valószínű, hogy Draco patrónusa korcs lesz. Draco veszélyes pillantást vetett rá, ami azt sugallta, hogy később meg fogja bánni a sértést. Ez elég izgalmas volt.

– Lepke – mondta Luna hirtelen, határozottan bólintva.

Lepke?!

Istenem, ez fantasztikus!

– Imádom, Luna! – kiáltotta George. – Írd fel a táblára a lepkét is, Fred!

– Szívesen, George! – Fred gyorsan hozzáadta a „lepke” szót, de a keverék kutyához hasonlóan az esélyek arra utaltak, hogy szerintük van rá valódi esély.

– Lovegood, már kétszer megsértettél, és még csak most érkeztél – jelentette ki Draco, mintha sértődött lenne. Luna mosolygott rá, majd Neville-lel együtt a kertbe sétált, hogy üdvözölje a többi vendéget.

Narcissa a táblára pillantott.
– Alig szavazott valaki a sárkányra! – kiáltotta kissé felháborodva, és bosszúsan kortyolt az új szívószálas poharából. Mivel a Cruciatus átok okozta remegés állandó volt, Narcissának meglehetősen nehéz volt nem kiönteni a Cosmopolitan koktélját. Hermione tavaly karácsonyra adott neki egy Spice Girls-ös szívószálas poharat, hogy enyhítse a problémát. Vicces módon a szívószálas pohár ötlete népszerűvé vált, és most sokan használták a partin.

Fred ragyogóan mosolygott rá.
– Én a sárkányra szavaztam, Narcissa. Mondtam már, hogy ma egyszerűen gyönyörű vagy?

Na, megint kezdődik…

– Te Weasley iker, fogd vissza magad, mielőtt megátkozlak – figyelmeztette Draco morcosan Fredet.

– Nem kell ennyire védelmezni, Draco! Fred csak viccel. – Narcissa szeretettel simította meg Draco arcát. – És nem, Fred, mostanában elhanyagoltad a bókokat – kacsintott rá, majd elindult McGalagonyhoz.

– Az anyám elcsábítása közvetlenül sérti a Hajnali 3-as klub szabályait – emlékeztette az ikreket Draco.

– Kár, mindenféle csúnya dolgot csináltam volna anyáddal – közölte Fred Dracóval, majd oldalra táncolt, és csak éppen elkerülte a felé repülő átkot. Az ikrek ezután gyorsan távoztak.

– Miért akarja mindenki elcsábítani az anyámat? – morogta dühösen Draco.

– Minél jobban idegesíted őket, annál jobban fognak flörtölni, mert imádnak felidegesíteni téged. Amúgy is, Narcissa élvezi, és az ikrek csak játszanak. – Hermione vállat vont. Valójában szinte biztos volt benne, hogy ha lehetőségük lenne rá, az ikrek örömmel szórakoztatnák Narcisszát, de ezt Draco nem hallhatta.

Draco az ujjait Hermione kezébe fonta, és az étkező felé húzta.
– Tudod – suttogta a fülébe. – Szörnyen feszült vagyok, biztosan azért, mert sok ember előtt kell előadnom az első patrónusomat.

– Akkor talán nem kellett volna ezt a hülye bulit szervezned – nevetett Hermione, és hagyta, hogy Draco átvezesse az étkező ajtaján.

Druella kuncogott a portréjáról.
– Azt hiszem, jobb, ha 10 percre átmegyek a Malfoy-kúriába, nehogy megint egy szalvétát dobjanak rám.

– Nagyon köszönöm – mondta Draco, anélkül, hogy levette volna a szemét Hermionéról.

– Nagyon szereted az étkezőasztalom, nagyon büszke vagyok rá – közölte Druella, miközben kilépett a keretből. Hermione összehúzta a szemöldökét, amikor Draco a falhoz szorította az asztal mellett; a kert és a kint szórakozó emberek teljes látótávolságban voltak.

– Ez nem egy hülye buli, és ahogy mondtam, nagyon feszült vagyok, és jól jönne egy kis… megkönnyebbülés. – Draco testét Hermionéhoz nyomta, és a lány pontosan érezte, milyen megkönnyebbülésre vágyik a fiú. Kellemes melegség áradt szét a testében.

– Draco, nem tehetjük! Ott vannak az emberek. Hermione a fejével az ajtó felé bökött.

– És itt van egy meglehetősen szórakozott, díjnyertes portré is! Láttad már a plakettemet, mióta kipucolták?

Hermione meglepetésében felkiáltott, és a mögöttük álló komódra támasztott Phineas Nigellus Black portréjára bámult.

Mi a fenének van itt Phineas?

– Rohadt Malazárra! Mi a fenét keresel itt? – kérdezte Draco. – Azt hittem, végre megszabadultunk tőled, amikor a Mardekár klubhelyiségének adományoztunk. A diákok nem adnak elég pletykát? – Draco eltávolodott Hermionétól, és egy diszkrét varázslattal megszabadította magát a farmerében látható, meglehetősen nyilvánvaló dudortól.

Phineas a hangulatgyilkos.

– Ó, a diákok bőven biztosítják a szórakozást. Az egyetlen probléma, hogy most nyári szünet van, és nincsenek az iskolában. Így hát napjaimat azzal töltöm, hogy Perselust követem, ahogy felkészíti az iskolát az új tanévre…

Lefogadom, hogy Piton imádja…

– Potter pár napja beugrott látogatóba, és Perselus meglátta a lehetőséget. Mondjuk úgy, hogy Potter elvesztett egy fogadást, és most egy hónapig itt kell laknom. Elég izgatott vagyok, hogy elkerülhetem Sir Cadogant… Általában nem vagyok a portrék bántalmazásának híve, de ha valaki áthelyezné a portréját a Fekete-tóba, azzal mindannyiunknak szívességet tenne. – Phineas lustán a keret oldalához dőlt, miközben a talárja varrásait vizsgálgatta.

– POTTER! – kiáltotta Draco, Hermione és Phineas megijedve felugrottak.

– A fenébe, miért kiabálsz? – Harry riadtan berohant a szobába.

– Megmagyaráznád? – Draco Phineasra mutatott.

Hermione nehezen visszatartotta a nevetését, amikor Harry azonnal zavartan elmosolyodott.
– Ó… lehet, hogy vesztettem egy fogadást Perrel.

– Milyen fogadást? – kérdezte Hermione.

– Hát, az egész akkor kezdődött, amikor elküldtük a meghívókat a bulira… Lehet, hogy megjegyeztem, hogy az én és Per patrónusainkat egymásnak teremtettek… Lehet, még azt is mondtam, hogy patrónus-párok vagyunk, és ha egyszerre idézzük meg őket, valószínűleg egymásba szeretnek, mert az ő patrónusa az én anyámé, az enyém pedig az apámé. Nézd, ittam pár pohárral, és azt javasoltam, próbáljuk meg. Ahogy biztosan el tudod képzelni, Per nem volt túl boldog ettől az ötlettől…

Patronus-párok… a fenébe.

– Mi van, ha a patrónusaitok tényleg egymásba szeretnek, és elkezdtek kefélni? Az lényegében olyan, mintha a szüleid csinálnák… – tájékoztatta Draco mosolyogva.

– Fúj! Kérlek, fogd be a pofád. Na mindegy, Per azt mondta, kipróbálhatjuk, ha előkerítem a régi bájitaltankönyvét a Rejtett Tárgyak Szobájából. Emlékszel arra a könyvre, amiben Per herceggé nyilvánította magát? Egyébként ne emlékeztess rá, mert azt még rosszabbul viselte, mint amikor viccelődtem azzal, hogy szerelmesen bámul a szemembe, mert az anyámra emlékeztetik. Na mindegy, gondoltam: „Persze, persze, pontosan tudom, hol van a bájitaltankönyv, úgyhogy ez könnyű meló lesz.” Még azt is mondtam Pernek, hogy kérhet tőlem valami mást is…

Miért?!

– Szóval úgy döntöttél, hogy a látszólag könnyű fogadás nehezebbé teszed magadnak, ez nagyon griffendéles tőled. – Draco forgatta a szemeit.

– Nos, Per azt mondta, hogy nincs szüksége másra, de közölte, ha veszítek, akkor Phineas egy hónapig velünk kell maradjon a házikóban.

– Micsoda megtiszteltetés mindnyájatok számára – biztosította őket Phineas.

– Hadd találjam ki – kezdte Hermione. – Piton már visszavette a bájitaltan könyvet, így amikor te mentél érte, már nem volt ott.

Harry grimaszt vágott.
– Ez sportszerűtlen volt!

Draco nevetésben tört ki.
– Per egy mardekáros, Potter! Tudod, hogy ravaszak vagyunk.

– Az egyik dolog, amit az elmúlt egy évben megtanultam Dracóval való kapcsolatom során, hogy ha egy Mardekár házbeli fogadásba akar szállni, akkor vagy azért teszi, mert megéri másnak okozott megaláztatás, vagy mert biztosan tudja, hogy nyerni fog – jegyezte meg Hermione.

– Igen, hát, ez van. – Harry Phineasra nézett. – Mindig dobhatunk rá még egy Disaudiót varázslatot.

– Ne merészeld! – kiáltotta Phineas, és a különleges plakettjére mutatott, mintha az mentesítené őt az ilyen dolgoktól.

– Csináld! – biztatta Druella, aki visszatért a saját portréjához. – Varázsolj rá egy csendvarázst is!

– Ha megteszed, megint pletykákkal fog bombázni minket. Narcissa még mindig megjegyzéseket tesz az öltáncra és a felcsatolható péniszre – nyögte Hermione.

– Most már értem felcsatolható pénisz! – jelentette ki Phineas, elégedetten magával. – Nem hiszem el, hogy azt hittem, hogy egy hajózási kifejezés.

– Talán jobb, ha erről később beszélünk, távol a pletykás festményektől – mondta Draco, és kivezetette őket.

~~~~~~~~

Draco Malfoy

Amikor Hermione, Potter és ő is kimentek a kertbe, hogy csatlakozzanak a többiekhez, Potter megfogta Draco karját, és félrehúzta. Hermione kíváncsian pillantott rájuk, de érezte, hogy Potter négyszemközt akar beszélni, ezért elment Pansyhez.

– Gin ki akarja próbálni… – motyogta Potter, láthatóan kényelmetlenül érezve magát.

– Mit?

– A felcsatolható péniszt.

Hihetetlen…

Draco örömteli mosollyal nézett Potterre.
– A Weasley-lány egyértelműen a kedvencem, nagyon sajnálom, hogy az iskolában utáltuk egymást. Képzeld el, milyen csínytevéseket csinálhattunk volna! Amikor Potter felháborodva tátotta ki a száját, Draco gyorsan hozzátette: – Nem szexuális csínytevéseket, ő tisztavérű, és ezért valószínűleg az unokatestvérem.

– Csináltad már valaha? Gin nagyon szeretné kipróbálni, de én… ideges vagyok. Mindig is úgy gondoltam, hogy az a testrészem egyirányú utca, ha érted, mire gondolok.

– Nem értem. Gondolom, ez egy mugli utalás.

– Mindegy, csak… csináltad már?

– Hermione és én még nem próbáltuk, de ahogy mindig mondom, mindent ki kell próbálni legalább egyszer. Az ükapám, Abraxas Malfoy, öregkorában kicsit megőrült, és bevallotta, hogy mindenféle dolgokat dugott a seggébe élvezetből: a pálcáját, egy uborkát, az üknagymamám Fabergé-tojását, egy nárciszt… bár a nárcisz miatt a Szent Mungóba került, kiderült, hogy a szára apró szőrszálakkal van borítva, amelyek irritációt okozhatnak. Na mindegy, a lényeg, hogy próbáld ki, és mondd el, hogy ment.

Alig várom, hogy halljam, hogy ment, a Weasley-lány nem tűnik nekem túl szelíd típusnak…

– Mint sok más dolog, amit mondasz, ez is elég sok volt egy alkalomra – mondta Potter, megrázva a fejét.

– Ne használd a mentolos tusfürdőt arra a tevékenységre. Tudom, hogy imádod, de bízz bennem, használd a síkosítóvarázslatot.

– Kösz a felesleges bölcsességet. – Potter felhúzta a szemöldökét. – Mintha azt akarnám, hogy az a testrészem még jobban szenvedjen, mint amúgy is.

– Igazad van, elég szenvedni fog, miután a Weasley lány végzett veled… – Draco nevetett Potter fájdalmas arcán.

– Miről beszéltek? – kérdezte a legidegesítőbb Weasley, miközben néhány Cosmopolitan koktélt lebegtetett feléjük.

– Felcsatolható péniszekról – tájékoztatta Draco az idegesítő Weasley-t, miközben elvette a koktélt és egy hajtásra kiitta a felét.

– Ugh, ne mondd ezt olyan hangosan. Amióta a mugli bulin azt a hülye becenevet adtad nekem, mindenki azt hiszi, hogy ez az, ami érdekel. Esküszöm, ezért nem tudok randizni.

– Hidd el, nem ezért nem tudsz randizni; a személyiségedet okolhatod ezért. – Draco megveregette Weasley hátát.

– Te egy igazi barom vagy! – vágta vissza Weasley, és bosszúsan kortyolt a koktéljából.

– Legalább én tudom, hogy néz ki az – mondta Draco, és gúnyosan duzzogott. Potter a Cosmopolitanjába köhögött, de szerencsére ezúttal nem jött ki az orrán.

– Valójában csütörtökön randim lesz! – tájékoztatta Weasley őt és Pottert.

Hát, ez aztán a véletlen…

– Kivel? – kérdezte Potter.

– Florence-szel, nem ismered.

Persze…

– Nekem kitaláltnak tűnik – jegyezte meg Draco.

– Nem kitalált! Nagyon is létezik.

– Igen, igen, amit mondasz, de úgy érzem, tájékoztatnom kell téged, hogy a felfújhatóak Sarah boltjából nem számítanak – nevetett Potter.

Imádni kell Saraht-t, a mugli szexshop-legendát.

– Ron mesélt neked a képzeletbeli barátnőjéről? – kérdezte Fred, George-dzsal a nyomában.

– Utálok titeket – közölte Weasley, majd elviharzott, hogy csatlakozzon Longbottomhoz, akiről nyilvánvalóan úgy gondolta, hogy kevésbé fog kigúnyolni. Igazság szerint az elmúlt egy évben Weasley sokkal jobban tudta fogadni a vicceket. Szerencséje volt, mert a Hajnali 3-as klub nem kímélte.

– Új patrónus-jóslatunk van… – George lebegtetve a táblát Draco és Potter felé, hogy megnézhessék. – Nézzétek meg!

– Egy páva?! – nevetett Potter. – Ha a te patrónusod egy kakas, az az egész évemet megmenti.

– A pávák fenséges lények, nem hallgatok róluk semmi rosszat – szipogta Draco. Szégyenletes volt, mennyi viccet kellett elviselnie a dicsőséges albínó páváiról; az embereknek jobb témát kellene kitalálniuk.

– Draco!

Draco ragyogóan mosolygott Dean Thomasra, aki a gyepen túl integetett neki.
– Dean-o! A kedvenc mugli kereskedőm! – kiáltott vissza, miközben odament. – Van valami újság?

– Igen, ezt imádni fogod, haver! – Dean megcsapott a pálcájával, és egy szőrös gömb lebegett ki a táskájából. – A legújabb mugli játék, senki sem tud szerezni belőle. Óriási a kereslet, de természetesen sikerült szerezni egyet a kedvenc mugli játékrajongómnak.

A szőrös gömb hirtelen életre kelt, nagy, ijesztő műanyag szemekkel pislogott Draco felé, megmozgatta a füleit, és visított, amit Draco örömnek vélt.

– Mi a fene ez? Biztos, hogy nem megszállott?

– Furbynek hívják, egy robot játék. A Furby reagál a szavakra és a mozdulatokra. – Dean bólintott felé. – Dugd az ujjad a szájába!

Draco felhúzta a szemöldökét.
– Theo vett rá erre? Csak egy embernek van joga megmondani, hova dugjam az ujjamat, és ő éppen ott áll, és tévesen biztosítja Blaise-t, hogy senki nem fog Viagrát tenni az italába.

Dean egy pillanatra elterelődött, és Blaise felé nézett.
– Ki van ma este Viagra-küldetésen?

– A mugli szexshop-legenda, Sarah – tájékoztatta Draco.

– De ő nem tagja a Hajnali 3-as klubnak!

– Tudom. – Draco vigyorgott rá. – Blaise nem fogja sejteni.

– Alattomos, tetszik – bólintott Dean. – Na mindegy, dugd az ujjad a szájába!

– Kinek a szájába dugja az ujját a Pávafiú? – kérdezte Seamus Finnegan hangosan, meglehetősen távolról. Néhány szórakozott pillantás irányult feléjük.

– Nem a tiédbe, ha erre számítasz – tájékoztatta Draco Seamust ugyanolyan hangosan, ami néhány nevetést váltott ki.

– A Furby ideges lesz – tájékoztatta Dean. – Légy jó fiú, és dugd az ujjad a szájába.

– A francba – nyögte Draco. – Jól van. – Az ujját a Furby szájába dugta, és az örömteli szopogató hangot adott. – Ez a játék tiszta mocsok – jelentette ki Draco, és úgy döntött, hogy végül is élvezi. – Biztos, hogy gyerekeknek való?

– Igen, gyerekeknek való! Tudom, hogy romlott az agyad, de így kell „etetni”, – tájékoztatta Dean mosolyogva.

– Hermione hangjaira emlékeztet, amikor ő…

– Biztosan be akarod fejezni a mondatot?

A francba, mióta áll itt mögöttem?

– Azt akartam mondani, hogy emlékeztet azokra az imádnivaló hangokra, amiket te adsz, amikor fagylaltot eszel – tette hozzá Draco gondolatban „a testem különböző részeiből”, és biztos volt benne, hogy a kimondatlan rész is hangosan és tisztán eljutott hozzá, mert elpirult.

– Mit mondtam a szexuális életünkről való megjegyzésekkel kapcsolatban? – kérdezte Hermione, várakozóan felhúzva a szemöldökét.

– A szexuális életünkről csak akkor beszélhetek, ha a házimanók nincsenek a közelben, mert nem akarjuk őket még jobban traumatizálni. – Draco vigyorgott rá, és azon tűnődött, mekkora bajba fog kerülni később. Mielőtt Hermione válaszolhatott volna, a Furby fel-le kezdett bólogatni, miközben furcsa hangokat adott ki.

– Énekel és táncol – tájékoztatta őket Dean. – Biztos boldog.

– Ijesztő – jegyezte meg Hermione, gyanakodva nézett a játékra.

– Hogy merészeled megsérteni Phillis-et! – mondta Draco színlelt felháborodással, miközben megvető pillantást vetett Hermionéra, aki azonban egy cseppet sem látszott meghatódni. – Megkérem Dobbyt, hogy tegye biztonságos helyre, nem akarom, hogy Weasley felrobbantsa.

~~~~~~~~

Perselus Piton

Perselus soha nem ismerte volna be, de valójában nagyon élvezte a nevetséges maszturbáló klub által rendezett partikat. Ez jó dolog volt, mivel Potter nem volt hajlandó feladni a kitartó kísérleteit, hogy barátkozzon vele. Így nem volt választása, hogy részt vesz-e ezeken az eseményeken, vagy Perselus elment, vagy Potter minden alkalommal meglátogatta, azzal az indokkal, hogy Perselusnak társaságra van szüksége.

A bosszantóról beszélve, Perselus figyelte, ahogy Potter felé tart.
– Potter, ha ragaszkodsz ahhoz, hogy a közelemben legyél, legalább tegyél valamit, hogy elviselhetőbb legyen, és hozz nekem egy Cosmopolitant! – Perselus leült egy magányos padra a kert hátsó részén, távol a tömegtől, abban a reményben, hogy békén hagyják. Sajnos Potter mindig megtalálta, egy ideig Perselus azt gyanította, hogy Potter valamilyen nyomkövető eszközt tett rá.

– Dobby! – kiáltotta Potter, és a létező legidegesítőbb házimanó bukkant fel, olyan ruhában, amit csak neon szörnyűségnek lehetett nevezni.

– Szép melegítő! Nagyon színes – mondta Potter a manónak, aki úgy ragyogott, mintha épp most kapott volna engedélyt, hogy mindenki zokniját kitisztítsa. – Hoznál Pernek egy Cosmót?

– Természetesen, Mr. Potter, uram! – Dobby egy reccsenéssel eltűnt, majd egy pillanat múlva újra megjelent, és egy gyümölcsös finomságot nyújtott Perselusnak.

– Igyál – biztatta Potter. – Legutóbb legalább nyolc kellett, mire karaokézni kezdtél velem és Malfoyjal.

– Nem csináltam ilyet, ne terjeszd a hazugságokat! – Perselus a legrosszabb pillantását vetette Potterre. Az idegesítő fiú csak még jobban bosszantotta amikor vigyorgott.

Hiányoznak azok a napok, amikor még utálták egymást…

– Tisztán láttam, hogy mozog a szád, amikor Malfoy és én a „Gettin’ Jiggy Wit It” -et énekeltük – tájékoztatta Potter.

Teljes hazugság és rágalmazás.

– Az egy hülye dal, amit Draco csak azért szeret, mert egy „Hatalmas farkak” vagy valami hasonló nevű albumon van…

Potter felhorkant, és egy kis Cosmo ömlött ki az orrából. Sajnos ez rendszeresen előfordult, amit Fred Weasley Potter „parti trükkjének” nyilvánított, a Weasley ikrek pedig azt tűzték ki célul, hogy Potter minél gyakrabban csinálja.

– Miért nevet mindenki, amikor iszom? – kiáltotta Potter, miközben megtörölte az orrát. – Az album címe „Big Willie Style”.

Ah, igen, ez nagyon különbözik attól, amit én mondtam.

– Van valami okod, hogy itt állsz és idegesítesz? – kérdezte Perselus Pottertől, felvonva a szemöldökét. – Vagy csak azt akarod látni, hogy végül elfeledem-e magam, hogy megszabaduljak az agyamból a hülyeségeidtől?

Csábító gondolat…

– Valójában azért jöttem, hogy megkérdezzem, megfontoltad-e az ajánlatomat.

Perselus bosszúsan összeszorította az állkapcsát.
– Nem csatlakozom egy mugli társkereső oldalhoz, Potter. Ha még egyszer ilyet merészelsz javasolni, gondoskodom róla, hogy a Potter-család veled kihaljon.

– Az nem számít, tekintve, hogy a Weasley lány mit akar tenni vele… így biztosan nem lehet gyereket csinálni, ugye, Potter? – kiáltotta Draco, és megpaskolta Potter fenekét. Úgy tűnt, Draco elég sok Cosmopolitant ivott, ami érdekesé tenné a patrónusok létrehozását.

Perselus szórakozottan felvonta a szemöldökét Potterre, aki Dracóra morcosan nézett.
– Per nem tagja a Hajnali 3-as Clubnak, ő nem hall ilyeneket.

– Biztos nem akarsz csatlakozni? – kérdezte Draco Perselustól, mintha Potter szexuális életéről hallani valamilyen vonzerő lenne. – Fent van a mentolos tusfürdőm.

A mentolos tusfürdő nem volt olyan rossz, nem értem, mi a nagy felhajtás.

– Inkább szúrnám magam a Griffendél kardjával – válaszolta Perselus.

– Potter is hamarosan szúrva lesz. – Draco nevetése elhalt, amikor Potter belökte egy bokorba.

– Remélem, hogy soha nem osztod meg velem a részleteket – mondta Perselus Potternek, miközben Draco hisztérikusan nevetett a bokorból.

Úgyis megtudom Phineas-tól…

– Nem akartam! – makacskodott Potter, miközben elpirult. Nyilvánvalóan a téma elterelésére törekedve folytatta: – Akarsz még fogadni?

– Rajta… – biztatta Perselus. Legutóbb szégyenletesen könnyű volt túljárni az Idegesítő eszén.

– Fogadok, hogy Malfoynak ma gondjai lesznek a patrónusának megidézésével. Ha nyerek, visszaviszed Phineast a kastélyba. Te mit akarsz, ha nyersz?

– Hmm… – töprengett Perselus.

Draco, aki bokrok darabkáit húzta le a ruhájáról, duzzogva kiáltott:
– HERMIONE! – Granger meglepetten szakította félbe Minervával folytatott beszélgetését, és odanézett. – Potter szerint teljesítményproblémáim vannak!

Perselus nehezen tartotta vissza a nevetést, amikor meglátta Granger arcát és a Minervára vetett kínos pillantását, aki összepréselte az ajkait, hogy elrejtse, hogy ő is szórakoztatónak találja a helyzetet. Mint mindig, Granger gyorsan lerázta a megaláztatást, és visszatért a harcba.
– Hát, volt egyszer egy alkalom…

Perselus felhorkant a szavaira, de Draco gyorsan félbeszakította.

– Hé! Nem, az nem számít! Weasley itt volt, és a hangja közismerten lecsökkenti a férfiak önbizalmát!

Ezen hatalmas nevetés tört ki.

– Drágám, ha problémád van, ismerek egy bájitalt – szólalt meg Narcissa.

– Nincs szükségem bájitalra, ez csak egyszeri dolog volt! – ragaszkodott Draco.

Perselus észrevette, hogy Fred és George hevesen suttognak egymásnak, majd sietve elrohannak a házikóba. Tapasztalatai szerint ez azt jelentette, hogy valami rosszat terveznek, és alig várta, hogy kiderüljön, mi az. Holnap teljes jelentést kell kérnie Phineastól.

– Potter, ha nyerek, két hónapig itt tartod Phineast, és soha többé nem említed a mugli társkereső oldalakat – mondta Perselus.

– Megegyeztünk. – Potter kinyújtotta a kezét, de Perselus nem vette észre.

hozzászólások: 0