12. fejezet
Holdfényes fürdőzés


- Isteni volt- mondta lihegve Draco. Már jócskán délután volt és az ifjú házasok még mindig az ágyban henteregtek. Természetesen szigorúan nemes célból, ami nem volt más, mint egy örökös nemzése. Ez nem volt cseppet sem kellemetlen feladat egyikük számára sem. Hermione és Draco anyaszült meztelenül feküdtek egymás karjaiban.
- Éhes vagyok- szólalt meg a lány.
- Egyél valamit.
- Esetleg méltóztatnál felkelni és lejönni velem ebédelni? Annak nagyon örülnék.
- Semmi kedvem felkelni, te pedig nagylány vagy már hozzá, hogy lemenj egyedül is- mormolta fáradtan, s magára húzta a takarót.
- Jól van, ha így gondolod- mondta kicsit sértődötten a lány, majd elindult a fürdőszoba felé.
Néhány perc múlva kilépett a lakosztályuk ajtaján, és találomra elindult az egyik folyosón. Kicsit mérges volt Dracóra, aki még mindig ádámkosztümben feküdt az ágyon és vigyorogva nézett rá. Fogalma sem volt merre kell menni, de gondolta úgysem fog eltévedni.

Hamarosan meg is találta az ebédlőt. Fonott székek és asztalok voltak szép rendezett sorokba kitéve. Hermione kisétált a teraszra, ahol elég sok vendég üldögélt a napernyők alatt. Idilli látvány- gondolta magában. Leült az egyik távol eső kétszemélyes asztalhoz és az étlapot kezdte tanulmányozni. Intett a pincérnek, aki felvette a rendelést.

Aztán unatkozva nézett körbe, amikor is megpillantott pár újságot kirakva az egyik közeli asztalon. Szerencséjére az előző vendégek már nem ültek ott így megkaparintotta a sajtóanyagot. Varázsló üdülőhely révén az egyik Reggeli Prófétát tarthatta a kezében. Már nagyon rég nem olvasta, elhessegette a feltörő emlékeket, majd lapozgatni kezdett. A negyedik oldalhoz érve a saját esküvőjén készült fotókkal és egy elég hosszú egészen a következő oldalig nyúló cikkel találta szembe magát. Malfoy család örömteli pillanata- volt a cím és egy kép Dracóról és róla, amint a férfi végigráncigálja a Malfoy kúria gyepén.

Megforgatta a szemét és becsukta az újságot. Újra elment a kedve az olvasástól. Hamarosan kihozták neki az ebédet, és lassan enni kezdett. Aztán egy idegen jött oda az asztalához.
- Jó napot Miss!- szólt a magas fekete hajú férfi.
- Önnek is- mondta a lány félvállról.
- Leülhetek?
- Ha szeretne- vágott egy fintort Hermione, bár rosszat sejtett.
- Hogy hívják?- kérdezte érdeklődve és mosolyogva nézett a lányra.
- Hermione.
- Nagyon szép neve van- villantotta rá a legszebb mosolyát az ismeretlen férfi.
- Köszönöm- sóhajtott a lány, majd vágott egy szeletet húsból.
- És hogy telik a vakációja?
- Jól, köszönöm.
- Van programja estére?- tért rá egyből a lényegre.
- Van- mondta röviden.
- Miért ilyen harapós Hermione?
- Hagyjon már békén!- mordult rá Hermione és hátrébb húzott a székben.
- Csak meg szeretnék ismerkedni magával- mondta és megfogta Hermione kezét. A lány már éppen a menekülési útvonalakat kereste, amikor megjelent a szőke herceg.
- Vegye le a feleségemről a kezét!- szólalt meg a férfi mögött Draco, egy szál cigarettával a szájában és napszemüvegben. Hermione megkönnyebbülten sóhajtott, de Draco újabb mugli kiegészítő választását egyáltalán nem értette.
- Jól van, jól van nem mondta a hölgy, hogy férjezett- nevetette el magát idegességében a férfi.
- Jellemző- motyogta. - De most húzzon el innen!
- Párbajt akar?- kérdezte félve.
- Nem hiszem, hogy maga méltó ellenfél lenne. Úgyhogy ha megbocsát.
- Viszlát- köszönt el az idegen és azon nyomban dehoppanált.
- Ki volt ez a pasas?- kérdezte ingerülten.
- Nem tudom, csak idejött és rám nyomult- mondta Hermione, majd elmosolyodott- Örülök, hogy lejöttél.
Draco ingerültsége elpárolgott és visszamosolygott feleségére. Először majd’ megütötte a guta, de ahogy meglátta Hermione csillogó szemeit, elfelejtette az egész ügyet. Magának se akarta beismerni, hogy a féltékenység őt is elérte.
- Mit eszel?- kérdezte érdeklődve, amikor is megérezte az étel illatát. Gyomra egyből jelzett az ingerekre.
- Steaket.
- Adsz?- nézett rá reménykedő szemekkel.
- Rendelj magadnak. És vedd ki a szádból azt a bűzölgő rudat!- szólt rá erélyesen Hermione, Draco pedig csak nyögött egyet.
- Na, csak egyet- fogta könyörgőre.
- Eszedbe ne jusson!- jött a határozott válasz, ami nem hagyott egy kiskaput sem.
- Miért vagy ilyen?- nyafogott Draco, de engedve az asszonyi akaratnak elnyomta a cigarettát.
- Megígértem anyádnak, hogy nem engedem meg neked és utálom a cigit. Na, add szépen ide azt a dobozt, ami a zsebedben van!
- Vedd el!- incselkedett a férfi, majd egy szívdöglesztő mosoly jelent meg az arcán.
- Mondok én valamit neked. Ha még egyszer meglátlak cigizni, többet nem szeretkezünk.
- Na, jól van nyertél.
- Olyan primitív vagy- sóhajtott Hermione és vágott egy falatot a finom ételből.
- És mit szeretnél ma csinálni?- kérdezte Draco miközben elnyomta a cigarettát.
- Nincs kedvem semmihez.
- Visszamenjünk a hálószobába?- Draco újabb sejtelmes vigyorral ajándékozta meg Hermionét.
- Ilyen komolyan veszed az utód nemzést?-
- Hát hogyne.
- Miért nem hagysz egy kicsit? Fáradt vagyok.
- Jól van, akkor sétáljunk egyet a parton.
- Ez egészen jó ötlet- mosolyodott el a lány. Pár perccel később már mindketten a homokban sétálva kémlelték a tájat. Hermione levette a szandálját és mezítláb folytatta tovább az útját. Draco köveket dobált vízbe, és fehér ingét egy kicsit kigombolta. Majd gondolt egyet és közelebb húzta magához a feleségét, akinek fehér spagetti pántos ruháját meglibbentette a szél. Mosolyogtak egymásra és egy csókot váltottak.
- Ittál valamit?
- Miért?- kérdezte csodálkozva Draco. Ugyan ő sem tudott napirendre térni a saját viselkedése felett. De itt más volt minden. Ő ezen a helyen csak egy egyszerű férfi lehetett egy nővel kötelességek nélkül.
- Olyan furán viselkedsz- mondta Hermione.
- Én nem látok ebben semmi furát.
- Nem veszekszel velem, nem vagy bunkó, inkább aranyos, édes és romantikus.
- Ugyan már, én nem vagyok romantikus alkat- legyintett Draco és elkomorult az arca.
- Akkor miért hoztál el ide és miért ölelsz át, miközben sétálunk?
- Ezért. - Azzal Draco egy mozdulattal felkapta a lányt és belegyalogolt vele a vízbe. Hermione sikoltozva kapálózott. Próbált kiszabadulni az erős szorításából, de esélye sem volt.
- Te nem vagy normális!- kiabálta.
- Dehogy is.
- Eressz el, de most azonnal!
- Ahogy akarod édesem. - Azzal Hermione egy nagy sikítással landolt a hideg tengervízben.
- Ezt még megbánod- kapkodott levegő után a lány.
- Oh, tényleg? Szeretném azt látni.
- Kapjam csak vissza a pálcám, olyan viszkető ártást küldök rád, hogy azt megemlegeted- sziszegte a lány.
- Jól van- mondta a fiú és megcsókolta a lányt.
- Miért hiszed azt, hogy ez bejön?
- Mert bejön.
- Nem jön be- mondta Hermione és átkarolta a fiú nyakát.
- Dehogynem. - Draco szenvedélyesebben csókolta meg Hermionét, majd mind a ketten elmerültek az óceánban. Mindketten csurom vizesen vánszorogtak ki a partra.
- Te nem vagy normális- nevette el magát Hermione.
- De élvezted- bökte meg az oldalát Draco.
- Soha- húzta össze a szemét a lány, de elnevette magát.
- Tudom, hogy élvezted.
- Jaj- mondta mérgesen. – Hagyjuk ezt Draco! Nem megy ez nekem. - Azzal Hermione elindult vissza a szálloda felé. Meg sem várta a parton ácsorgó férjet, akinek halvány fogalma sem volt miért viselkedik így a felesége. Így hát vállat volt és vidáman fütyörészve indult tovább a parton.

***

Az éjszaka fekete szárnyaival takarta be a tájat. Békés és nyugodt este volt, egy árva felhő sem takarta el az égboltozatot. A hold már magasan fent járt, s sápadt sárga fényét végigfuttatta a virágokkal teli kerten. Lágy szellő fújt a fák között, s megrezzentette a zöld faleveleket. Hermione egy pamut köntösben sétált a szabadban. Fázósan burkolózott be az enyhén nedves ruhadarabba. Haja még mindig vizes volt, mivel most jött csak ki a zuhany alól.

Elsétált a jakuzzi mellett és bele mártotta a lábát a vízbe. Nem vette észre, hogy nem is olyan messze valaki tekintete éppen rá vándorolt. Draco az út menti bokrok mellől figyelte a lányt. Meleg párafelhő lengte körül Hermione alakját, amitől varázslatosnak tetszett a törékeny nő sziluettje. Csodálatosnak találta a holdfényben, valahogy minden olyan idilli volt. Nem bírta megállni, hogy közelebb ne menjen a lányhoz. Mindkettőjük alakja a gőzfelhőbe veszett.

Hermione érezte, ahogy férje erős karjai átölelik karcsú derekát. Teljesen eltompultak az érzékei ebben a fülledt melegben. Nem kellett semmire sem gondolnia. A kétségeit a férfi minden érintése elolszlatta. Ellazultan túrt bele a vizes tejfölszőke hajba és hagyta, hogy Draco a nyakára forró csókokat hintsen. Hermione elgyengülten sóhajtott, majd a férfi felé fordult. Kecses mozdulattal kisimított egy kósza tincsen az arcából.

Ugyanazt az izzó tűzet látta a szürke szempárban, amit nem is olyan régen. Lazult a köntös, majd teljesen lehullott a kövezetre. Vágytól csillogott mindkettőjük szeme. Hermione végigsimította a férfi mellkasát, és közelebb húzta magához. Finoman hozzá dörgölte az arcát Dracóéhoz, aztán lágyan csókolgatni kezdte a fiú nyakát.

Draco erősen ölelte magához a lányt, majd felkapta és bevitte magával a finoman bugyogó vízben. Egymást ölelve teljesen elszabadult a pokol. Hermione egész testében bizsergett, alig bírta visszafogni magát. Dracót úgy csókolta tovább szenvedélyesen és őrjítően izgatóan, hogy a férfit egy kicsit megdöbbentette ez a kezdeményező magatartás.

Draco átvette az irányítást, az ölébe vette Hermionét. Magáévá akarta tenni a lányt most ebben a pillanatban és egy percet sem volt hajlandó tovább várni. Kéjes sóhaj tört fel a cseresznyepiros ajkakról. A lány lehunyta a szemeit és egész testében remegett. Izzó tűz égett az egész testében. Az erős férfikarokba veszve próbált uralkodni a rátörő kábulaton.

A forró víz körül ölelte a párost. Draco egy pillanatra sem akarta levenni a szemét Hermionéról, olyan csodálatos és izgatóan gyönyörű volt így. A lány teljes extázisban szorította magához a férfit, úgy ölelte magához, mintha soha nem akarná elengedni. A gyors tempó és az izzás elvette az eszét. S amikor mind a ketten elérték a beteljesülés édes mámorát, kifulladva egymás karjaiban lebegtek a boldogságban. Még most is érezték a tüzet, ami még mindig áthatotta az egész testüket.

A finoman bugyborékoló vízben egyenletesen lélegezve próbáltak egymás karjában megnyugodni. Visszatértek a környezet kellemes zajai. A közeli fák andalító susogása, ami olyannak tetszett, akár két ember szerelmes szemérmes suttogása. A kósza holdsugár megcsillant a jakuzzi vizén.

hozzászólások: 0